Tóka Gábor szerint egyelőre megdöbbentően sikeres Magyar, de kérdőjelek mindenütt vannak, és ezt a közönsége is érzékeli. Azt mondja, vérmérséklet kérdése, hogy ki mennyire akarja ignorálni a veszélyeket és kockázatokat, illetve mennyire akar csak a reménysugárra koncentrálni.
A következő választások tisztaságát és szabadságát is korlátozhatják azok a törvényjavaslatok, amelyeket várhatóan napokon, illetve heteken belül elfogad az Országgyűlés kormánypárti többsége. Aggodalomra ad okot például a digitális állampolgárságról szóló jogszabálynak az a passzusa, amely szerint a telefonos alkalmazásra optimalizált rendszer egyik funkciója a statisztikai célú anonim adatértékelés. A hatalmas mennyiségű, látszólag ártalmatlan adat ugyanis ideális alapot képez az úgynevezett gerrymanderingre, vagyis arra, hogy a hatalom birtokosai részrehajlóan rajzolhassák át a választókerületek határait.
A kontraszelektált ellenzék miatt úgy tűnik, Gyurcsány Ferenc lesz a „régi ellenzék” vezetője. Vasárnap be is jelentette, mire készül: kormányra. Ez minimum cinikus szöveg az újabb, csúnyán elvesztett választás után, amellett egy nagy szívesség Orbánnak is. De mekkora ereje és növekedési lehetősége van valójában Gyurcsány Ferencnek? A felejtésben bízó pártelnökhöz vándorolnak majd a kormány válságkezelésében csalódottak? Tényleg a következő 15 évünk is az Orbán–Gyurcsányról szól majd?
A tipikus kispolgári magatartás lett az uralkodó Magyarországon, amit Orbán Viktor és kormánya a végtelenségig felerősített – mondta a hvg360-nak Szabó Andrea politológus, társadalomtudós. Az ellenzéki szavazótábor most a kisebbségi létet fogja megélni a NER-ben, Orbán Viktor pedig a negyedik kétharmaddal a birtokában bármit megtehet. A korábbi nyilatkozatai alapján az irány is felsejlik.
Tóka Gábor politológus kitart amellett, hogy a hat-hét kisebb formációnak "óriásként" kellett volna indulnia a választáson, bár még így sem nyert volna. Úgy látja: az ellenzéki eredmények annyira rosszak, hogy más problémákat is tükröznek.
Kevéssé sikeres az ellenzéki kampány, de ennek nem az az oka, hogy Márki-Zay Péter “balekként eltolta”, hanem az, hogy az ellenzék hat törpe szövetségeként szerepel, nem pedig egy egységes, közös erőként – erről is beszélt a SzavazóFülkében Tóka Gábor, a Vox Populi választási blog szerzője.
Sorra jelennek meg az elemzések és kutatások a Fidesz előnyéről és várható győzelméről. De vajon mennyire hihetünk a számoknak? Hol vannak a buktatók? Mi az, amit a szakértők sem látnak előre?
A magyar társadalom értékrendileg egyáltalán nem annyira szétesett, mint politikailag. A szavazótáborokat az különbözteti meg, hogy ki kinek hiszi el a politikai hitvallását. A bizonytalan szavazók többsége senkinek, de van egy réteg, amelyikre talán hatni lehet. Ez pedig azért fontos, mert nagy valószínűséggel ők döntik el a 2022-es választást. Elemzés a szavazótáborokról.
A két előválasztási forduló közt minden jelölt közvélemény-kutatásokkal igyekezett saját ambícióit igazolni. Beleszóltak ezzel a versengésbe? Milyen hatása lehet kutatásoknak, és mit jelent a szakma számára, hogy a Nézőpont és a Századvég is ezen a területen játszik?
A szlogenek néppártosodásról szólnak, de a valóság az, hogy a 2019-es EP-választáson nagyot szakító Momentum azóta sem tudott terjeszkedni és növekedni. A kevés pénz, az ebből következő hálózatépítési nehézségek éppúgy hozzájárulnak a párt visszaszorulásához, mint az, hogy a magyarokat annyira nem érdeklő témákat emelnek a magasba.
Két feladat áll az ellenzék előtt 2022-ig. Megakadályozni a tábor lemorzsolódását és közben új szavazókat is szerezni. Ez a Fülke, a hvg.hu közéleti podcastja.
